Harcz László: Az evolúció filozófiája-1. A teljes szöveg egyben
A vágyak és a beteljesülés
Minden jog fenntartva!
Tartalomjegyzék
1.3. A létfenntartó ösztöneink, az erkölcs és az evolúció filozófiája. Rövid ismertető, 2018. 06. 09.
Címszavakban a következő fogalmakat említem meg az újdonságokkal kapcsolatban:
- 1. Az erkölcs fogalma, értelmezése
- 2. Az evolúció és a kétirányú kommunikáció a génjeink és a tudatunk, a génjeink és a kultúrális evolúció között; evolúciós alkalmazkodás, mutációk
- 3. A lelkiismeret
- Az erkölcsösség akkor valósul meg, ha követjük a lelkiismeretünk szavát, és olyan mértékben vagyunk erkölcsösek, amilyen mértékben követtük a lelkiismeret sugalmazásait
- Az erkölcs és az erkölcstelenség meghatározása, mint a helyes út vagy a könnyebb út választása
- 4. A vágyak rendszere, az ösztönös késztetések betartatására
- 5. A közösségi ösztön (falka-ösztön);
- Ösztönös késztetéseink, a falka-ösztön és a rangsor-ösztön uralkodó szerepe, a hamis önbecsülés és a hamis közösségi érzés kialakulása
- 6. A hamis közösségi ösztön
- 7. Az önbecsülési kényszer (a rangsor-ösztön)
- 8. A hamis önbecsülés kényszere
- 9. az evolúciós jutalmazó érzések
-10. Az evolúciós bűntető-elrettentő érzések
-11. A jóravivő késztetéseink
-12. A rosszravivő késztetéseink
-13. Az érték, az értékek, az értékrend új értelmezése, származtatása
-14. Az istenség;
---4.1. A létfenntartó ösztönök
---4.1.1. A közösségképzés kényszere vagy a közösségi ösztön (a falka-ösztön)
---4.1.2. Az önbecsülési kényszer (a rangsor-ösztön)
---4.1.3. Az ösztönök által létesített vágyaink
---4.1.4. Az evolúciós jutalom-érzések
---4.1.5. Az evolúciós bűntető-elrettentő érzések
---4.2. A könnyebb út választása
---4.2.1. Az erkölcsi esendőség, gyengeség, tehát a gyarlóság azonos az erkölcstelenséggel, a gyarlóság az erkölcsösség ellentéte.
---4.2.2. Az erkölcs a helyes út választása, amikor felvállaljuk az ösztönök (a lelkiismeret) késztetései teljesítésével járó nehézségeket, és nem a könnyebb utat választjuk.
---4.3. Az öncélú, élvhajhász örömszerzési- és önbecsülési kényszer (A hedonisztikus örömkeresés kényszere)
---4.3.1. Az öntranszcendencia a gyarlóságunk, az erkölcsi gyengeségünk, esendőségünk küszöbértékén való felülemelkedésünk, túllendülésünk
---4.3.2. Az önámítás-képmutatás az esendőség, a gyarlóság legjellemzőbb, leggyakrabban előforduló formája és egyben az esendőség legfontosabb megvalósítója (röviden: az önámítás).
---4.3.3. A képmutatás fogalma, leírása
---4.3.4. A hamis önbecsülés (ösztönös kényszere)
---4.3.5. A hamis közösségi tudat, másképpen a rasszista kirekesztés kényszere
---4.4. Az erkölcs fogalma, jelentése, működése, átfogó szerepe az emberi életben ---
---4.4.1. Az erkölcs nem az adott közösség normáitól függ, hanem globális fogalom
---5.1. A rosszra vivő késztetéseink: a hamis közösségi érzésünk ösztönös kényszere, a hamis önbecsülésünk ösztönös kényszere és az ezeket kiszolgáló önámítási-képmutatási kényszerünk és általában, az öncélú, elvtelen, hedonista, opportunista örömszerzési- és önbecsülési kényszerünk
---5.2. A lelkiismeret, a legfőbb jóravivő késztetésünk
---6.1. Az érték fogalma
---6.2. Az értékrend fogalma
A vágyak és a beteljesülés
A „könnyebb út” csábítása és a nehezebb, de helyes út felvállalása
Erkölcsfilozófia, kultúrális evolúció, isten és a lelkiismeret, isten és az erkölcs, kísértés, csábítás a könnyebb útra, a helyes út, evolúciós jutalom-érzés, létfenntartó ösztönök, emberi természet, emberi viselkedés, evolúciós vágyak, élvezet, örömszerzési kényszer, önbecsülési kényszer, falka-ösztön, rangsor-ösztön, a boldogság feltétele, önámítás, képmutatás, hamis önbecsülés, az élet fennmaradása, az élet értelme, az érték forrása, az öntranszcendencia és lelkiismeret, Platón idealizmusa
Minden jog fenntartva!
All rights reserved!
Tartalomjegyzék
1.3. A létfenntartó ösztöneink, az erkölcs és az evolúció filozófiája. Rövid ismertető, 2018. 06. 09.
2. Fejezet: Az erkölcs kialakulása és működése, az evolúció filozófiája 21 pontban
Címszavakban a következő fogalmakat említem meg az újdonságokkal kapcsolatban:
- 1. Az erkölcs fogalma, értelmezése
- 2. Az evolúció és a kétirányú kommunikáció a génjeink és a tudatunk, a génjeink és a kultúrális evolúció között; evolúciós alkalmazkodás, mutációk
- 3. A lelkiismeret
- Az erkölcsösség akkor valósul meg, ha követjük a lelkiismeretünk szavát, és olyan mértékben vagyunk erkölcsösek, amilyen mértékben követtük a lelkiismeret sugalmazásait
- Az erkölcs és az erkölcstelenség meghatározása, mint a helyes út vagy a könnyebb út választása
- 4. A vágyak rendszere, az ösztönös késztetések betartatására
- 5. A közösségi ösztön (falka-ösztön);
- Ösztönös késztetéseink, a falka-ösztön és a rangsor-ösztön uralkodó szerepe, a hamis önbecsülés és a hamis közösségi érzés kialakulása
- 6. A hamis közösségi ösztön
- 7. Az önbecsülési kényszer (a rangsor-ösztön)
- 8. A hamis önbecsülés kényszere
- 9. az evolúciós jutalmazó érzések
-10. Az evolúciós bűntető-elrettentő érzések
-11. A jóravivő késztetéseink
-12. A rosszravivő késztetéseink
-13. Az érték, az értékek, az értékrend új értelmezése, származtatása
-14. Az istenség;
-15. A transzcendencia;
-16. Az öntranszcendencia;
-17. Az önmagában való
-18. Az életfenntartó ösztöneink meghatározó szerepe az életünk minden pillanatában, az emberi élet minden mozzanatával kapcsolatban;-17. Az önmagában való
- A tudatalatti korszerű meghatározása;
- Az erkölcs abszolút követelményeken alapuló és nem az egyéntől és közösségtől függő fogalom; stb.,
- Platon idealizmusa és az evolúció filozófiája illetve az ösztönös késztetések közti rokonság
- Az intuíció és az ösztönös késztetések kapcsolata
- Az idealizmus és az ösztönök kapcsolata;
- Az idealizmus és a materializmus kapcsolata;
- Az összes fontos fogalom újrafogalmazása az elméletem fényében
Tehát az írásom a teljes filozófiát átrendezi, egy teljesen új, az eddigitől teljesen eltérő nézetrendszert, új paradigmát hoz létre.
---4.1. A létfenntartó ösztönök
---4.1.1. A közösségképzés kényszere vagy a közösségi ösztön (a falka-ösztön)
---4.1.2. Az önbecsülési kényszer (a rangsor-ösztön)
---4.1.3. Az ösztönök által létesített vágyaink
---4.1.4. Az evolúciós jutalom-érzések
---4.1.5. Az evolúciós bűntető-elrettentő érzések
---4.2. A könnyebb út választása
---4.2.1. Az erkölcsi esendőség, gyengeség, tehát a gyarlóság azonos az erkölcstelenséggel, a gyarlóság az erkölcsösség ellentéte.
---4.2.2. Az erkölcs a helyes út választása, amikor felvállaljuk az ösztönök (a lelkiismeret) késztetései teljesítésével járó nehézségeket, és nem a könnyebb utat választjuk.
---4.3. Az öncélú, élvhajhász örömszerzési- és önbecsülési kényszer (A hedonisztikus örömkeresés kényszere)
---4.3.1. Az öntranszcendencia a gyarlóságunk, az erkölcsi gyengeségünk, esendőségünk küszöbértékén való felülemelkedésünk, túllendülésünk
---4.3.2. Az önámítás-képmutatás az esendőség, a gyarlóság legjellemzőbb, leggyakrabban előforduló formája és egyben az esendőség legfontosabb megvalósítója (röviden: az önámítás).
---4.3.3. A képmutatás fogalma, leírása
---4.3.4. A hamis önbecsülés (ösztönös kényszere)
---4.3.5. A hamis közösségi tudat, másképpen a rasszista kirekesztés kényszere
---4.4. Az erkölcs fogalma, jelentése, működése, átfogó szerepe az emberi életben ---
---4.4.1. Az erkölcs nem az adott közösség normáitól függ, hanem globális fogalom
---5.1. A rosszra vivő késztetéseink: a hamis közösségi érzésünk ösztönös kényszere, a hamis önbecsülésünk ösztönös kényszere és az ezeket kiszolgáló önámítási-képmutatási kényszerünk és általában, az öncélú, elvtelen, hedonista, opportunista örömszerzési- és önbecsülési kényszerünk
---5.2. A lelkiismeret, a legfőbb jóravivő késztetésünk
---6.1. Az érték fogalma
---6.2. Az értékrend fogalma
---8.3 Az evolúció filozófiája fogalomtára, L-Z
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Ez a munka nem is titkoltan amiatt készült el, mert bár véleményem szerint az eddigi filozófia a régebbi embertani tudományos kép alapján természetesen jól foglalta össze az emberi lét kérdéseit, de az utóbbi években, évtizedekben olyan gyorsasággal gyarapodtak az ismereteink az embertanok területén, hogy eljött az ideje egy új szintézisnek, amely talán még mélyebbre képes ásni az emberi élet, az emberi lélek és elme rejtelmeiben.
- Hogyan jött létre a filozófia és mi a célja?
- Mi az ember?
- Mi az emberi élet célja?
- Mi az erkölcs összefüggése az emberi élettel?
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
2018. május 10., csütörtök (???)
Harcz László: Bevezetés Az evolúció filozófiája 2. (!) kiadásához
Keresőfogalmak: az élet fennmaradása, filozófia, ösztönök, erkölcs, kozmikus erkölcs, evolúció, lelkiismeret, isten, önámítás, képmutatás, vágy, a könnyebb út, kísértés, helyes út, evolúciós jutalom-érzés, kulturális evolúció, az emberi élet értelme, érték, transzcendencia, öntranszcendencia, Platón, idealizmus
Az evolúció filozófiája-2.
Bevezetés
Bevezetés
Tisztelt Olvasó!
Ez a munka nem is titkoltan amiatt készült el, mert bár véleményem szerint az eddigi filozófia a régebbi embertani tudományos kép alapján természetesen jól foglalta össze az emberi lét kérdéseit, de az utóbbi években, évtizedekben olyan gyorsasággal gyarapodtak az ismereteink az embertanok területén, hogy eljött az ideje egy új szintézisnek, amely talán még mélyebbre képes ásni az emberi élet, az emberi lélek és elme rejtelmeiben.
- Hogyan jött létre a filozófia és mi a célja?
A filozófiát szerintem az emberiség bűntudata (rossz lelkiismerete) hozta létre, mert eltértünk az életfenntartó ösztöneink követésén alapuló evolúciótól, és ezáltal veszélyeztetjük az evolúció hatékonyságát, az élet fennmaradását.
A lelkiismeret formájában az életfenntartó ösztöneink az emberiség tudtára adják, hogy a tevékenységünk káros az élet fennmaradására nézve, az emberiség pedig igyekszik kimagyarázni magát. Nos, ezt a magyarázkodást hívjuk filozófiának.
Ez a veszélyeztetés az emberi mentalitás, az emberi természet miatt történik így, amely élvhajhász, a könnyebb utat keresi, amellyel az evolúciós jutalom-érzéseket (élvezet, öröm, boldogság, büszkeség stb.) mindenáron meg akarjuk szerezni, akár erkölcstelenség árán is, azáltal, hogy nem vállaljuk fel a helyes úttal járó nehézségeket.
Mindezek a rossz érzések - tehát a lelkiismeret-furdalás - szerintem az ösztöneinkből erednek. Az ösztöneink szerintem a genetikai anyagunk és az elménk igen szoros és mély egymásra-hatásából, együttműködéséből származnak.
- Mi az ember?
Az ember élőlény, az evolúció szerves és sorsdöntő része, de az ember az előző fajokhoz képest kiugróan megnőtt értelmi képességei és megfékezhetetlen élvezetvágya miatt veszélybe sodorta az evolúció működését, ezáltal az élet fennmaradását.
Tehát az embert lehet az ÉLET, az evolúció korábban hatékonyan működő gépezetébe került homokszemként, sőt, termetes kavicsként is jellemezni, de a gépezet mindenképpen be fogja darálni a kavicsot, és tovább működik... Emberekkel vagy emberek nélkül...
Az is lehet, hogy eközben az emberiség teljesen megsemmisül, még az is elképzelhető, hogy a gépezet (az ÉLET) is végleg elromlik, és megszűnik az élet a Föld nevű bolygón...
Én azt remélem, hogy mind az élet, mind benne az emberi élet valamilyen formában fennmarad.
A legkedvezőbb esetben minden megy tovább, de ehhez az emberiségnek alapvető katarzison kell átesnie, erkölcsi megújuláson kell átesnie...
- Mi az emberi élet célja?
Az emberi élet célja szerintem, mint minden életformáé, nyilvánvalóan az emberi élet és ezen keresztül a teljes élet továbbvitele és az élő természet fenntartása.
- Mi az emberi élet értelme?
Az emberi élet értelme szerintem az, hogy csökkentse és ellensúlyozza azt a veszélyt és rombolást, amelyet a kiugró emberi képességek és a veszélyessé vált tulajdonságaink az evolúcióra és az élet fennmaradása esélyeire nézve eddig megtestesítettek, és hogy ezzel helyreállítsa az evolúció működését és így az élet hosszútávú fennmaradása esélyeit.
- Mi az erkölcs összefüggése az emberi élettel?
Az erkölcs feladata szerintem az, hogy az emberek törekvéseit segítse abban, hogy ellensúlyozzák az emberi természet rosszra csábító mivoltát, ezáltal növeljék az evolúciónak az ember által lerontott hatékonyságát és ezzel növeljék az élet fennmaradása esélyeit.
Az erkölcsösség tehát azt jelenti, hogy végrehajtjuk az ösztöneink által megszabott feladatokat, amelyeket legérthetőbben számunkra a lelkiismeret mond el.
(A fentiek alapján nevezhetjük a lelkiismeretet az ösztöneink emberi nyelven, emberi gondolatokkal kommunikáló szószólójának is.)
Tehát szembeszállunk az emberi természetnek azzal a rosszra hajló alap-sajátosságával, hogy az élvezetek és általában az evolúciós jutalmazó érzések mindenáron való megszerzése érdekében általában az erkölcsi "könnyebb utat" választja, és nem vállalja fel a helyes út választásával járó nehézségeket.
- Hogyan alakult ki az evolúció során az erkölcs?
Az evolúció során a lelkiismeret alakult ki (amely az erkölcsi követelményeket jeleníti meg számunkra, azok lényegét, alapját képezi), az erkölcs csak az emberi fogalomalkotás terméke arról a szerepről, amelyet az életfenntartó ösztöneink (és nevükben a lelkiismeret) az élet fenntartásában játszanak.
Az eddigi erkölcs-értelmezések szerintem csak részben tükrözték az erkölcs teljes jelentőségét és működése átfogó hatását. Az erkölcsösség megvalósítása ugyanis a világ legnehezebb feladata; így az emberi társadalom a társadalom sekélyes erkölcsi teljesítménye elrejtése céljából megalkotta a „társadalmi normák” és a „társadalmi erkölcs” fogalmát, amelyek tartalmazzák ugyan az „erkölcs” fogalmat, de valójában csak relativizálják, viszonylagossá teszik azt, és megpróbálják azt a benyomást kelteni, mintha a társadalom által az erkölcsösség terén elért alacsony színvonal egyenlő lenne az erkölcsösséggel.
A társadalmi norma ugyanis szerintem a társadalom többsége által elfogadott szükséges és egyben megengedhető követelményeket jelenti. Aki ezeket a követelményeket teljesíti, az formailag megfelel a „társadalmi erkölcs” által elvárt színvonalnak és erkölcsös embernek számít…
Két ország közti háborúban mind a két ország katonái a saját országuk társadalma szemében erkölcsös emberek maradnak, pedig emberek tömegeit öldösik halomra… Miközben nyilvánvalóan megszegik a legelemibb parancsot is: ne ölj embert!!!
Ahhoz, hogy egy ilyen háború elkerülhető legyen, az országok társadalmi „erkölcsét” kellene a teljes erkölcshöz, a teljes igazsághoz igazítani, mert a teljes erkölcs és a teljes igazság a teljes emberiség lét-érdekeit védik. Olyan ...”erkölcs”…, olyan ...”igazság”…, amely a teljes, faji szintű, emberiségi szintű érdekkel ütközik, csak nevében „erkölcs”, valójában az erkölcstelenségnek az adott ország társadalma által elfogadott erkölcstelenségi színvonalát próbálja erkölcsként szentesíteni!
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
018. május 10., csütörtök
Harcz László: Az evolúció filozófiája-1.,
1. fejezet: Rövid ismertetők
Az evolúció filozófiája sokféle vetülete, sokféle megvilágításban szemlélve
Harcz László: Az evolúció filozófiája, 1. Fejezet, 1.1. Az evolúció és az erkölcs összefüggése, kissé bővebben
Harcz László: Az evolúció filozófiája, 1. Fejezet, 1.3. A létfenntartó ösztöneink, az erkölcs és az evolúció filozófiája. Rövid ismertető, 2018. 06. 09.
Harcz László: Az evolúció filozófiája, 1. Fejezet, 1.5. Egy oldalban az evolúció és az erkölcs összefüggéséről, "Az evolúció filozófiájáról”
Harcz László: Az evolúció filozófiája, 1. Fejezet, 1.6. Másfél oldalban a létfenntartó ösztöneinkről, az önámításról-képmutatásról, a hamis önbecsülésről és a hamis közösségi érzésről
Harcz László: Az evolúció filozófiája, 1. Fejezet, 1.7. Az evolúció filozófiája 12 pontban, 2018. 01. 23 - án
Harcz László: Az evolúció filozófiája, 1. Fejezet, 1.8. Pár mondatban a transzcendencia és az öntranszcendencia haláláról
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Ahogy Jézus szájába adták a Biblia írói:
"Aki engem követni akar, annak meg kell tagadnia magát!"
Tehát meg kell tagadnia az evolúciós jutalom-érzések, az élvezet, az öröm, a boldogság stb. megszerzésére irányuló vágynak a "könnyebb út" szerinti beteljesítését, kielégítését!
Meg kell tagadnia a rosszra vivő kísértést, csábítást,meg kell tagadnia az erkölcstelenséget!
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
1.1. Az evolúció és az erkölcs összefüggése, kissé bővebben
Az emberi élet az evolúció autóján halad előre az idő országútján, a motor a létfenntartó ösztöneink keltette vágyaink rendszere, az üzemanyag a vágyaink kielégülése, beteljesülése, és az erkölcs vezeti, kormányozza és tartja a járművet a helyes úton, azáltal, hogy a vágyainkat kielégíti, ha teljesítjük az evolúció parancsait és visszaszorítjuk magunkban az öncélú, elvtelen élvezetszerzési-, örömszerzési- és önbecsülési kényszerünket, vagyis ellenállunk a „könnyebb út csábításának”, tehát erkölcsösebben viselkedünk és ezáltal hatékonyabbá tesszük az evolúciót, így segítjük az élet fennmaradását…
Ahogy Jézus szájába adták a Biblia írói:
"Aki engem követni akar, annak meg kell tagadnia magát!"
Tehát meg kell tagadnia az evolúciós jutalom-érzések, az élvezet, az öröm, a boldogság stb. megszerzésére irányuló vágynak a "könnyebb út" szerinti beteljesítését, kielégítését!
Meg kell tagadnia a rosszra vivő kísértést, csábítást,meg kell tagadnia az erkölcstelenséget!
És mivel a rosszra csábító, a könnyebb útra terelő késztetések minden embert befolyásolnak, ez a vonásunk az emberi természet alapjának tekinthető. Szerintem erre gondolt Jézus, mint megtagadandó alapvonásukra.
Ami nagyon érdekes következtetésekre ad lehetőséget: ezek szerint az emberi természet eleve rosszravivő, rosszra csábító, és ezt a vallási tanok nyíltan deklarálják, elismerik; akaratlanul is leleplezve azt, hogy az ördög, a sátán nem létezik, hanem a bennünk rejlő kísértéseket, rosszra vivő csábításokat jelenti, azokból áll össze...
(Kicsit előreugorva az "öntranszcendencia" témájáig, hozzáteszem: tehát az embernek meg kell haladnia saját magát, túl kell lendülnie saját magán, vagyis a rosszra vivő kísértéseken, a könnyebb útra csábító kísértéseken, a(z evolúciós) vágyak által vezérelt emberi lény alap-vonásán, a vágyak kritikátlan, feltétel nélküli kielégítésén, éspedig a vágyak visszaszorításával, kordában tartásával!)
Az EMBER élettanilag az egyik legfejlettebb állat, értelmileg pedig az egyetlen gondolkodásra képes és öntudatra ébredt élőlény, az egyetlen a földi életben, aki képes elhelyezni saját magát a világban, aki képes az önreflexióra. Mostanra fajunk képes percek alatt elpusztítani saját magát, sőt az egész földi életet. Az ember tehát jelenleg az élet fennmaradása kulcsfigurája. Emiatt is elengedhetetlen, hogy meghatározzuk az erkölcs kialakulása és működése leírását, és minél általánosabb és minél egyértelműbb fogalmát.
(Kicsit előreugorva az "öntranszcendencia" témájáig, hozzáteszem: tehát az embernek meg kell haladnia saját magát, túl kell lendülnie saját magán, vagyis a rosszra vivő kísértéseken, a könnyebb útra csábító kísértéseken, a(z evolúciós) vágyak által vezérelt emberi lény alap-vonásán, a vágyak kritikátlan, feltétel nélküli kielégítésén, éspedig a vágyak visszaszorításával, kordában tartásával!)
Az EMBER élettanilag az egyik legfejlettebb állat, értelmileg pedig az egyetlen gondolkodásra képes és öntudatra ébredt élőlény, az egyetlen a földi életben, aki képes elhelyezni saját magát a világban, aki képes az önreflexióra. Mostanra fajunk képes percek alatt elpusztítani saját magát, sőt az egész földi életet. Az ember tehát jelenleg az élet fennmaradása kulcsfigurája. Emiatt is elengedhetetlen, hogy meghatározzuk az erkölcs kialakulása és működése leírását, és minél általánosabb és minél egyértelműbb fogalmát.
Ehhez először le kell írnunk azt a rendszert, amely az emberi lényt ösztönzi az evolúciós ösztönök, az életfenntartási ösztönök késztetései végrehajtására, az azokkal járó nehézségek felvállalására.
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
2018. március 4., vasárnap
Harcz László: Az evolúció filozófiája-1., 1. Fejezet, 1.2. Az emberi természet
1.2. Az emberi természet
Akkor tehát milyen is az emberi természet?
Eleve rosszra vivő, rosszra csábító, de nem eleve rossz! A késztetés, a rosszra csábítás nem azt jelenti, hogy eleve rossz! Ez nem szégyen, nem bűn, mert ezekkel a késztetésekkel, a kísértéssel, a csábítással születünk, ezek a vágyak a fennmaradásunk, az élet fennmaradása érdekében elengedhetetlenül szükségesek, mert ezek az evolúció végrehajtó eszközei.
A vágyakkal nincs semmi baj, ezek az evolúció rendes, hatékony működésének az eszközei, a baj a vágyak kielégítésének a módjában rejtőzik.
Rosszaság, erkölcstelenség akkor válik ebből, ha nem küzdünk ezek ellen a (rosszra IS csábító) kísértéseink ellen, és az "erkölcsi könnyebb út"-at választjuk!
A vágyakkal nincs semmi baj, ezek az evolúció rendes, hatékony működésének az eszközei, a baj a vágyak kielégítésének a módjában rejtőzik.
Rosszaság, erkölcstelenség akkor válik ebből, ha nem küzdünk ezek ellen a (rosszra IS csábító) kísértéseink ellen, és az "erkölcsi könnyebb út"-at választjuk!
Ettől még az ember eredendően jó, mert mindenkiben benne él az a vágy is, hogy jó, hogy erkölcsös legyen. aki hajlandó szembe szállni ezekkel a rosszra csábító késztetéseivel!
Ezt a vágyat pedig másképpen a „tiszta lelkiismeret iránti vágy”-nak nevezném. Az ember nem is lehet más, mint eredendően jó, hiszen ha nem a tiszta lelkiismeret lenne a legvágyottabb állapot minden ember számára, akkor nem működne az evolúciós vágyak rendszere, amely mozgatja az embereket az evolúció, az élet fennmaradása irányába, a jutalmazó és a bűntető érzések megfelelő adagolásával.
Ezt a vágyat pedig másképpen a „tiszta lelkiismeret iránti vágy”-nak nevezném. Az ember nem is lehet más, mint eredendően jó, hiszen ha nem a tiszta lelkiismeret lenne a legvágyottabb állapot minden ember számára, akkor nem működne az evolúciós vágyak rendszere, amely mozgatja az embereket az evolúció, az élet fennmaradása irányába, a jutalmazó és a bűntető érzések megfelelő adagolásával.
Ha azonban nem küzdünk ezek ellen a (rosszra csábító) késztetések ellen, akkor már bűnt követünk el, erkölcstelenül, szégyenletesen járunk el. Tehát a bűn az, ha a vágyainkat nem az evolúciós feladataink elvégzésével, a létfenntartó ösztöneink által megszabott feltételek teljesítésével, hanem a könnyebb út választásával akarjuk kielégíteni, hogy az annyira vágyott jutalmazó érzéseket (élvezet, öröm, boldogság stb.) megszerezzük.
Nagyon fontos tehát hangsúlyozni, hogy az emberi természet nem eleve rossz, hanem csak eleve rosszra csábító!
Az egyén rosszul akkor cselekszik, ha enged ezeknek a rosszra vivő késztetéseknek, vagyis az öncélú, elvtelen, élvhajhász örömszerzési- és önbecsülési kényszereinek, másképpen: az egoisztikus, hedonisztikus, hamis testi-lelki élvezetszerző kényszereinek, és enged az élvhajhász, mindig a könnyebb utat kereső elvtelen késztetéseknek.
Aki pedig általában sikeresen ellenáll ezeknek a rosszra vivő csábításoknak, arra azt lehet mondani: jellemes ember.
Sajnos, az emberek túlnyomó többsége igen messze van ettől az erkölcsi színvonaltól.
H. L.
Sajnos, az emberek túlnyomó többsége igen messze van ettől az erkölcsi színvonaltól.
H. L.
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése