Harcz László: Az evolúció filozófiája-1. Kattintható Tartalomjegyzék, A teljes szöveg egyben

Archív, 2018. 05. 10., Harcz László: Az evolúció filozófiája - 1. kiadás

A vágyak és a beteljesülés A „könnyebb út” csábítása és a nehezebb, de helyes út felvállalása Erkölcsfilozófia, kultúrális evo...

2018. április 20., péntek

Harcz László: Az evolúció filozófiája-1., 5. Fejezet: Melyek a rosszra vivő és a jóra vivő késztetéseink és hogyan alakultak ki?

5.1. A rosszra vivő késztetéseink a hamis közösségi érzésünk ösztönös kényszere, a hamis önbecsülésünk ösztönös kényszere és az ezeket  kiszolgáló  önámítási-képmutatási kényszerünk és általában, az öncélú, elvtelen, hedonista, opportunista örömszerzési- és önbecsülési kényszerünkA rosszra vivő késztetéseink gyökere, eredete, oka az öncélú, elvtelen örömszerzési- és önbecsülési kényszerünk, a többi rosszravivő kényszerünk pedig az összes csalás, hamisság, amely ennek a kényszernek a kielégítését elősegíti, a „piszkos munkát elvégzi”, tehát az önámítás-képmutatás, a hamis közösségi érzés és a hamis önbecsülés.A rosszravivő késztetéseink úgy jöttek létre, hogy az élvhajhász hajlamaink miatt nem a rendes, megszolgált módon, a létfenntartási ösztöneink késztetései által ránk kirótt feladatok elvégzése révén akarjuk kielégíteni a létfenntartó ösztöneink által létesített vágyainkat és megszerezni az emberi élet evolúciós jutalom-érzéseit, a gyönyört, a boldogságot, a sikerélményt, a kéjt, az élvezetet stb., hanem a(z erkölcsileg) „könnyebb utat” választva megpróbáljuk becsapni az ösztöneinket, és a ránk kirótt kötelezettségeket, nehézségeket mellőzve megpróbáljuk munka nélkül megszerezni a jutalom-érzéseket. Ehhez ez az élvhajhász törekvésünk, az öncélú örömszerzési- és önbecsülési kényszerünk, az eredendő rosszravivő késztetésünk „létrehozta” a többi rosszravivő, rosszra vezető késztetésünket, az összes csalást, hamisítást elvégző „alvállalkozóit”: az önámítás-képmutatást, a hamis közösségi érzést és a hamis önbecsülést, amelyek megvalósítják a csalást, amelyek közreműködésével hamisan, becsapatva látszólag, átmenetileg kielégül az öncélú örömszerzési- és önbecsülési kényszerünk. 
Ezeknek a rosszravivő kényszereknek a lelkiismeretünk próbál ellenállni, emiatt a lelkiismeretet nevezhetjük a legfőbb „jóravivő késztetésünknek”!

5.2. A lelkiismeret, a legfőbb jóravivő késztetésünk

A lelkiismeret az evolúciós létfenntartó ösztöneink szava az emberhez. A jóravivő ösztöneink eredete ez, és a lakhelye a génjeinkben, a DNS-ünkben, tehát az örökítő-anyagunkban van, a késztetései igyekeznek tartani az egyensúlyt a rosszravivő késztetéseinkkel, vagyis a hamis közösségi érzés ösztönös kényszerével, a hamis önbecsülés ösztönös kényszerével (és az ezeket  kiszolgáló  önámítási-képmutatási kényszerrel) és általában, az öncélú, elvtelen örömszerzési- és önbecsülési kényszerrel. A lelkiismeret az erkölcsi működés része, az erkölcsösség akkor jön létre, ha megfogadjuk a lelkiismeretünk szavát. Nincs erkölcs lelkiismeret nélkül és fordítva.
A lelkiismeret szerintem csak az embernél jelent meg, mert az állatoknál az evolúció a vágyak és a jutalom-érzések segítségével közvetlenül is ki tudja kényszeríteni az evolúciós feladatok elvégzését. Ezeknek a feladatoknak az elszabotálására csak az ember képes, emiatt, ennek ellensúlyozására jött létre szerintem a lelkiismeret.
A lelkiismeret a genetikai anyagunkban hordozott intelmeket, parancsokat, tehát az ösztöneink szavát igyekszik tudatosítani bennünk (Noam Chamsky és kutatótársai: a DNS 90 %-a szolgálja a lelkiismeret emberi nyelven, emberi gondolatokkal folytatott kommunikációját). A lelkiismeret létét az ateisták is elismerik és minden kultúrkör a világon, emiatt a léte bizonyítottnak tekinthető. Darwin szerint „azok a kulturális azonosságok, amelyek a Föld összes kultúrájában megjelennek, nyilvánvalóan öröklött vonások és az egész emberi fajra jellemzők” (Török Tibor: Az erkölcs és a vallás evolúciós alapjai) (Tartalmi idézet)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése