László Harcz: Plato and the Evolution, Abstract

With this writing I have to solve three very difficult tasks, all of which are up to the difficulties of accepting a paradigm shift.

I. On the one hand, the evolutionary approach in human sciences needs to be validated.

In biology this has been partly done (in Tibor Török: Moral and Religious Evolutionary Fundamentals), in psychology formally yes, because there exists so-called "Evolutionary Psychology", but I think this is actually just a sound title and does not follow the true evolutionary view of this trend; and in philosophy they still want to solve everything within the consciousness and the perceived possibilities,

In contrast, recent research shows that human behavior and thinking are predominantly based on life-sustaining instincts (research by Ezequiel Morsella), the role of consciousness functions as a small "switching circuit" between DNA and mind;

II. On the other hand, I have to accept my book "The philosophy of evolution", which intends to propose the evolutionary approach to philosophy, with the public;

III. And to convince public opinion of the truth of my discovery that Plato has a priori perceived the dominance of the evolutionary approach and thus created his system of idealism.

László Harcz: Plato and the Evolution

With this writing I have to solve three very difficult tasks, all of which are up to the difficulties of accepting a paradigm shift.

I. On the one hand, the evolutionary approach in human sciences needs to be validated.

In biology this has been partly done (in Tibor Török: Moral and Religious Evolutionary Fundamentals), in psychology formally yes, because there are so-called "Evolutionary Psychology", but I think this is actually just a sound title and does not follow the true evolutionary view of this trend; and in philosophy they still want to solve everything within the consciousness and the perceived possibilities,

In contrast, recent research shows that human behavior and thinking are predominantly based on life-sustaining instincts (research by Ezequiel Morsella), the role of consciousness functions as a small "switching circuit" between DNA and mind;

II. On the other hand, I have to accept my book "The philosophy of evolution", which intends to propose the evolutionary approach to philosophy, with the public;

III. And to convince public opinion of the truth of my discovery that Plato has a priori perceived the dominance of the evolutionary approach and thus created his system of idealism.

Well, I do not envy myself now!

I think Plato was the greatest genius in philosophy.

His incredible popularity is due to the fact that he has guessed the connections between philosophy, the course of human life, the purpose of human life and evolution. And although he did not show any evidence, but in terms of the phenomena on the surface, he almost described the effects and relationships of man, human morality, conscience, and life-sustaining instincts, and all this remarkably matched with the experience of people and philosophers reading Plato and at all : It reflects well what you know, think, feel about the most important things in life.

Geniusly he saw the system even from the few points that were known in his historical period, that is, from the conclusions and generalities that could be deduced from human behavior, thinking, action, historical experiences and the functioning of the human world in his age . He saw the pattern in things more genial than anyone, which is the basis of intuitive thinking. [1]

Plato's system is so much in line with people's experiences and the instinctive impulses they have made so that the world can easily accept Plato's system of ideals and idealism. And if we connect this system with the effects of instinctive instincts that guide our lives, that is, all that we feel with the soul, conscience, good, bad, and in general about life and evolution, then there are astonishing parallels.

Consider very briefly the Platonic idealism theory:

"The Platonic" two-world system "is the core of Plato's work and thinking.

The world of existence gives eternal and unchanged patterns which, according to Plato's theory, exist only in our thinking (in fact, I think in our instincts, in our DNA!).

Here are the ideal patterns that do not change over time and carry perfection inself.

Since knowledge can only be related to unchanged things, ideas can clearly be found in the world of existence, whereas in reality the ideas that are realized in the minds of ideas necessarily change, but we are directly perceived.

In the world of creation, ideas give the norms, the ordering principles for real imitation, which were realized on the basis of ideas.

The latter can be perceived, and their implementation can not perfectly imitate all the qualities of ideals.

They can be sensed because they can be in contact with them in human life and they are by no means unchanged because an imitation always has the effect, perseverance, commitment, and worldview of the person who makes the copy "

And the theory (The philosophy of evolution), which I would like to compare this wonderful Plato theory, is very briefly the following:

"In any form of life, the main pursuit of life-sustaining instincts is that life itself continues."

This is provided by our subsistence instincts, the genes, the DNA file.

They have inherited the mass of information to ensure the survival of life for the next generation from time immemorial and obviously our conscience comes from DNA.

In order to obey our instinctive constraints and to carry out the work that our instinctive constraints force us, evolution has created the system of desires and the conscience for man.

If we undertake life-sustaining tasks, even if these are difficult, then our instincts reward us with the most attractive feelings of satisfaction, pleasure, mood, orgasm at the physical level; And on a spiritual level, joy, happiness, funky happiness, ecstasy.

And if we do not take the right but harder path and choose the lighter path, our instincts give us dissuasive, sinful feelings like bad conscience, anxiety, fear, insanity, or even a strong suffering, dread, Which causes our deaths.

If we choose the hard way, we call it morality, and if we let the temptation of a lighter road get off to get rewarding feelings in a scam, getting rid of the difficulties, immorality.

This is the essence of morality, the rejection of the temptation of the lighter road even if it is more difficult.

The lighter way is chosen by the weaker characters, those who want only the evolutionary rewarding feelings, but they do not assume the tasks and difficulties that lead to them and cheat, lie and become hypocritical and self-deceiving.

From this it is clear that morality is the supreme helper of life-sustaining instincts, it works equally at all people and it brings an equal obligation on everyone .

As Plato said, "morality is of divine origin", that is, an obligation that applies to every person, and not an obligation packet tailored to individuals or communities as a tailor of clothing ...

"Individual or community morality" is, from an evolutionary point of view, completely meaningless and imprecise.

Individual morality and community morality does not exist, morality is only one form: we all have to obey the commands of life-sustaining instincts.

The degree of morality is obviously the extent to which we obey the word of our conscience.

Conscience comes from our life-sustaining instincts and tells us in human language what is right and what we need to do in a particular situation.

And since divine commands are exactly the same as those of our conscience, apparently the same function and mode of operation, it is clear that Plato was thinking the same way of morality and conscience as I have described in my theory.

In terms of morality, Platon's concept of morality appears also as "a divine good," which also perfectly coincides with my own views, because the god corresponds to the conscience and both are the source of morality.

Conscience is therefore the advocate of our evolutionary instincts and morality.

Our morals from the ideals realize as much as our spiritual strength, our integrity allows, as much as our humanity can afford us.

Conscience and the ideas it conveys give the standard of how we can best help evolution and survival.

This perfectly coincides with Plato's words, even though he has not yet known the results of genetics and other contemporary sciences.

The "moral good" therefore develops in the same way, with the restriction that the "moral good" for the atheists is the word of conscience, for believers (apparently!) The "word of God" (and of course the word of conscience !), And the human moral weakness and tenderness in both cases try to find the outsiders from the obligation of performing the right and the hardest way, and by self-deception and hypocrisy, you can even find these outsiders - or at least it believe To find them ...

In Plato, among the ideas, there is the idea of "good" at the beginning of ranking of ​​ideas, followed by moral values ​​(freedom, justice, patriotism, etc.), followed by mathematical concepts and ending with things existing in nature (cow, Cap, beech, etc.).

It is not difficult to discover the parallel with the system I think is right:

--- the good, the idea of ​​goodness too today corresponds to the concept of moral;

--- the ideas of moral values ​​today are the same concepts and values ​​that form morality;

--- the ideas of mathematical concepts mean the objects of knowledge and science, which of course today creating a much longer list;

--- the notions of things similar to the ideas of things in nature, like in the Plato's value system, are too today at the end of the line.

At Plato also, at the beginning of the value system, the most useful and most important ideas for evolution were located, and with this decrease in utility, the ranking of things in the ranking of values ​​decreased.

The Platonic "Being of the World", in which the perfect ideas can be found, can be easily identified with the ancient images and the ideal patterns that are stored in our genetic material.

These ideal patterns are in the huge mass of information that has been added to the experiences of many generations over the millions of years.

Of these, only the purified essential common features were preserved through the infinite period of the ages. These are ideas.

Today's evolutionary theory denies that the experiences of individual generations can directly incorporate into our inheritance material, but that is not a problem, although I note that if this "direct incorporation" is not true then a number of very rapid changes could not be explained With the unusually slow change of hereditary material, which would be Darwinian ideas limited to mutation and selection.

Of course, there are many ways to incorporate an experience into the DNA!

For example, if I'm wrong and we can only start from the mutation selection process, it is possible to generate information that can already be incorporated into the DNA based on the difference between the genes of the previous and the new generation.

My hypothesis is underlined by the following line of thought, which is related to the fact that the experiences gained on the course are incorporated into the genes:

The emergence of so-called hidden genes is not due to chance or flawed copying (apart from the causes of radiation or other degradation that can also cause mutations, but these are sometimes inevitable and are really random).

Changes in the environment or in the individual, I mean, direct appear in the DNA, and hidden genes with seemingly random characteristics will allow the mutant to adapt to changes better.

Based on our current scientific knowledge of genetics, evolutionism, etc., it is clear that the Platonic "world of existence" forms the ideas that emerged from the experiences of our instincts.

These inherited genetic information are the evolutionary experiences of the entire history of life so far.

Ideas formed by keeping the essentials in our instincts give the essential basis  for the surely most important part of our genetic material, conscience, which holds a two-way relationship between our consciousness and our genetic material and provides us in terms of subsistence useful information.

This knowledge has developed over billions of years, or at least hundreds of millions, and is thus considered to be constant, which is a condition of Plato's "knowledge".

It is a big question that today's accelerated thinking, which brings a huge amount of knowledge to the surface, to what extent speeds up the changes in the ideas of individual things in the sphere of Plato's "existence world".

The order of flow of information is, in my view, the following: from the direction of reality it is constantly flowing to the genetic material, there is a selection of useful and useless knowledge and, after the cleansing of useful knowledge, the ideas and instinctive urges are changed very slowly and finally our conscience conveys the ideas to our mind, and our instincts force the urges to our reflexes, that are needed from an evolutionary point of view.

But what do I base my mind on (our subconscious mind) to have access to our DNA? And how's that going on?

My assumption is that our brain and our DNA are in constant contact so that our consciousness is "aware" the DNA content in all necessary cases because in the first approach, we must assume that the entire hereditary material is accumulated in the DNA. And one part of this content is transferred to our consciousness, which part we currently need.

Recent research clearly shows that there is a close co-operation between our minds and our inheritance material.

I would say that DNA is part of our mind, they are in the closest work relationship that is obviously needed, since our brain can only stay in sync with what is happening to us and that our brain can only form in the pressure of our conscience To make an opinion on whether we are doing right at that moment.

However, we need this constant attention and opinion-creation, because we must constantly obey the compulsions of our life support instincts.

The research results of recent years have brought on the surface many basic knowledge about the ability of linguistic and co-conceptual co-operation between the DNS and our meaning. [2]

Noam Chomsky, along with other researchers, found that the structure cca. Of 90% of the DNA forms the basis for linguistic communication.

The structure of this DNA part is such that it promotes people's language learning abilities, and most likely this DNA structure and DNA part is the basis of thought-linguistic communication between mind and DNA.

In addition, instincts dominate human behavior and thinking in a much greater proportion than consciousness, as the researches of Ezequiel Morsella (University of San Francisco) and his colleagues and others identified in evolutionary, genetic, evolutionary biology, etc. [3].

Accordingly, human nature and the resulting human behavior is predominantly controlled by our life support instincts, the role of consciousness in the effect of human behavior and of human personality is rather small, surprisingly consciousness predominantly does not play a role in our decisions, but as a switch, as a mediating medium in the flow of information between the hereditary material and the different areas of our brain.

This is also consistent with my assumption that there is a constant close (organic or with electromagnetic radiation of the particles) between our DNA and our minds.

It would also be worthwhile examining whether, in the case of the intuitive pattern-building process, partly the Platonic ideas, that is, in my interpretation, the evolutionary DNA content gives the bases of intuition (partly the raw material of the perceived reality in which the samples are to be discovered)!

But about this issue maybe I'll be writing an another time.

Harcz László

Harcz László: Platón és az evolúció, Rövid ismertető

Ezzel az írással három igen nehéz feladatot kellene megoldanom, ezek mindegyike felér egy-egy paradigma-váltás nehézségeivel, elfogadtatásával.

a.         Érvényre kell juttatni az evolúciós szemléletet az embertudományokban. A biológiában ez már részben megtörtént (A Török Tibor: Az erkölcs és a vallás evolúciós alapjai-ban írtak szerint), a pszichológiában formailag igen, mert létezik ún. „Evolúciós pszichológia” is, de szerintem ez valójában csak egy hangzatos cím, és még nem követi a valódi evolúciós szemléletet ez az irányzat, a filozófiában pedig még mindig mindent a tudat-adta, az ész-adta lehetőségeken belül akarnak megoldatni, ezzel szemben a legújabb kutatási eredmények szerint az emberi viselkedést és gondolkodást túlnyomórészt a létfenntartó ösztönök irányítják (Ezequiel Morsella kutatásai), a tudat szerepe csekély, csak „átkapcsoló áramkörként” működik, a DNS és az elme között;

b.         El kell fogadtatni az evolúciós szemléletet a filozófiában meghonosítani kívánó „Az evolúció filozófiája” című írásomat a közvéleménnyel;

c.         Meggyőzni a közvéleményt annak a felfedezésemnek az igazáról, miszerint Platón megsejtette az evolúciós szemlélet dominanciáját és így alkotta meg az idealizmusról szóló rendszerét.

Harcz László: Platón és az evolúció

Ezzel az írással három igen nehéz feladatot kell megoldanom, ezek mindegyike felér egy-egy paradigma-váltás nehézségeivel, elfogadtatásával.

a.         Érvényre kell juttatni az evolúciós szemléletet az embertudományokban. A biológiában ez már részben megtörtént (A Török Tibor: Az erkölcs és a vallás evolúciós alapjai-ban írtak szerint), a pszichológiában formailag igen, mert létezik ún. „Evolúciós pszichológia” is, de szerintem ez valójában csak egy hangzatos cím, és nem követi a valódi evolúciós szemléletet ez az irányzat, a filozófiában pedig még mindig mindent a tudat-adta, az ész-adta lehetőségeken belül akarnak megoldatni, ezzel szemben a legújabb kutatási eredmények szerint az emberi viselkedést és gondolkodást túlnyomórészt a létfenntartó ösztönök irányítják (Ezequiel Morsella kutatásai), a tudat szerepe csekély, csak „átkapcsoló áramkörként” működik a DNS és az elme között;

b.         El kell fogadtatni az evolúciós szemléletet a filozófiában meghonosítani kívánó „Az evolúció filozófiája” című írásomat a közvéleménnyel;

c.         Meggyőzni a Tisztelt Olvasót annak a felfedezésemnek az igazáról, miszerint Platón megsejtette, hogy az evolúciós szemlélet a filozófia alapja, lényege, és így alkotta meg az idealizmusról szóló rendszerét.

Hát, nem irigylem most magamat! J

Szerintem Platón volt a legnagyobb zseni a filozófiában.

Hihetetlen népszerűségét gondolom, annak köszönheti, hogy megsejtette a filozófia, az emberi élet menete, az emberi élet célja és az evolúció közti összefüggéseket. És bár bizonyítékok nélkül, de a tüneteket, a felszínen látható jelenségeket tekintve szinte szabályszerűen leírta az ember, az emberi erkölcs, a lelkiismeret és az életfenntartó ösztönök hatásait, összefüggéseit, és mindez feltűnően egybecsengett, egybecseng a Platónt olvasó emberek és filozófusok tapasztalataival, és egyáltalán: jól tükrözi vissza mindazt, amit az ember az élet legfontosabb dolgairól tud, gondol, érez.

Zseniális módon meglátta a rendszert még abból a kevés támpontból is, amely az ő történelmi korszakában tudható volt, vagyis azokból a következtetésekből, általánosságokból, amelyeket az ő korszakában az emberi viselkedésből, gondolkodásból, cselekvésből, a történelmi tapasztalatokból és az emberi világ működéséből le lehetett vonni. Mindenkinél zseniálisabban meglátta a dolgokban a mintázatot, amely az intuitív gondolkodás alapja.

Platón rendszere annyira egybecseng az emberek tapasztalataival, a bennük keltett ösztönös késztetésekkel, hogy a világ nagyon könnyen el tudta fogadni Platónnak az ideákról, az idealizmusról alkotott rendszerét. Ha pedig az életünket ténylegesen irányító ösztönök hatásaival hozzuk kapcsolatba ezt a rendszert, vagyis mindazzal, amit érzünk a lélekkel, a lelkiismerettel, a jóval, a rosszal, és általában az élettel és az evolúcióval kapcsolatban, akkor megdöbbentő párhuzamokra derül fény.

Tekintsük át nagyon röviden a platóni idealizmus elméletét:

„A platóni „kétvilág-rendszer” képezi Platón munkássága, gondolkodása magvát.

A létezés világa adja az örök és változatlan mintákat, mely Platón elmélete szerint csupán a gondolkodásunkban létezik (valójában szerintem az ösztöneinkben, a DNS-ünkben!).

Innen származnak az eszményi minták, amelyek nem változnak az idő múlásával és a tökéletességet hordozzák magukban.

Mivel a tudás csak változatlan dolgokkal kapcsolatban merülhet fel, az ideák egyértelműen a létezés világában lelhetők föl, míg a gyakorlatban az ideák mintájára megvalósult dolgok szükségképpen változnak, viszont általunk közvetlenül is észlelhetők.

A keletkezés világában az ideák adják a normákat, a rendezőelveket a valós utánzatok számára, amelyeket az ideák alapján valósítottak meg.

Ez utóbbiak érzékelhetők, és a megvalósításuk sem képes tökéletesen utánozni az eszmények minden tulajdonságát.

Érzékelhetők, mert az emberi élet során kapcsolatba kerülhetünk velük, és semmiképpen nem változatlanok, mert egy utánzat mindig magán viseli annak a hatását, kitartását, elkötelezettségét, világnézetét, aki a másolatot készíti”

Az az elmélet pedig (Az evolúció filozófiája), amellyel ezt a csodálatos platóni elméletet össze szeretném hasonlítani, nagyon röviden a következő:

„Az élet bármely formájánál a létfenntartó ösztönök legfőbb törekvése az, hogy maga az ÉLET  folytatódjék."

Ezt a létfenntartó ösztöneink, a gének, a DNS-állomány biztosítja.

Ezekben öröklődik át időtlen idők óta a következő generációra az élet fennmaradását biztosító információk tömege, és nyilvánvalóan a lelkiismeretünk a DNS-ből ered.

Annak érdekében, hogy az ösztönös kényszereinknek engedelmeskedjünk és végrehajtsuk a tennivalókat, amelyeket az ösztönös kényszereink ránk kényszerítenek, az evolúció létrehozta a vágyak rendszerét, és az ember számára a lelkiismeretet.

Ha felvállaljuk az élet fenntartásával kapcsolatos feladatokat, abban az esetben is, ha ezek nehézségeket jelentenek, akkor az ösztöneink a legvonzóbb érzésekkel jutalmaznak minket, mint testi szinten az elégedettség, az élvezet, a kéj, az orgazmus; és lelki szinten az öröm, a boldogság, a mámoros boldogság, az extázis.

Ha pedig nem vállaljuk fel a helyes, de nehezebb utat, és inkább a könnyebb utat választjuk, akkor az ösztöneink elrettentő, bűntető érzéseket bocsájtanak ránk, mint a rossz lelkiismeret, a szorongás, a félelem, téboly, vagy akár olyan erős szenvedés, rettegés, mely a halálunkat okozza.

Ha a nehezebb utat választjuk, azt nevezzük erkölcsnek, ha pedig engedünk a könnyebb út csábításának, avégett, hogy a jutalmazó érzéseket csaló módon, a nehézségeket kikerülve szerezzék meg, erkölcstelenségnek.

Ez az erkölcs lényege, a könnyebb út csábításának az elutasítása akkor is, ha ez a nehezebb.

A könnyebb utat a gyengébb jelleműek választják, azok, akik csak az evolúciós jutalmazó érzéseket akarják megszerezni, de nem vállalják fel azokat a feladatokat, nehézségeket, amelyek ezekhez az érzésekhez vezetnek, és inkább csalnak, hazudnak, és képmutatóvá és önámítóvá válnak.

Ebből világosan látszik, hogy az erkölcs a létfenntartó ösztönök legfőbb segítője, minden embernél egyformán működik és egyforma kötelezettségeket ró mindenkire.

Ahogy Platón mondta, az "erkölcs isteni eredetű", vagyis olyan kötelezettség, amely minden emberre érvényes, és nem olyan kötelezettség-csomagocska, amelyet egyénekre vagy közösségekre igazítottak, mint a szabó a ruhát...

Az „egyéni vagy a közösségi erkölcs” evolúciós szempontból teljesen értelmetlen és értelmezhetetlen.

Egyéni erkölcs és közösségi erkölcs nem létezik, erkölcs csak egyfajta van: mindannyiunknak engedelmeskednünk kell az életet fenntartó ösztöneink parancsainak.

Az erkölcsösség mértéke nyilvánvalóan annak a mértéke, amennyire a lelkiismeretünk szavának engedelmeskedünk.

A lelkiismeret az élet-fenntartó ösztöneinkből ered, és emberi nyelven mondja meg nekünk, hogy mi a helyes, és mit kell tennünk egy adott helyzetben, és mivel az isteni parancsok tökéletesen megegyeznek a lelkiismeretünk utasításaival, láthatóan ugyanaz a funkciójuk és a működésmódjuk, így világosan látható, hogy Platón ugyanolyan módon gondolkodott az erkölcsről és a lelkiismeretről, mint ahogy azt én is leírtam az elméletemben.

Az erkölcsösségről szólva, Platón erkölcs-fogalma is "az isteni jó"-ként jelenik meg, amely szintén tökéletesen egybeesik az én nézeteimmel, mert nálam az isten a lelkiismeretnek felel meg, és mindkettő az erkölcs forrása.

A lelkiismeret tehát az evolúciós ösztöneink és az erkölcs szószólója.

Az erkölcseink az eszményekből megvalósítanak annyit, amennyit a lelkierőnk, a tisztességünk megenged, annyit, amennyit az emberségünk kiharcol számunkra.

A lelkiismeret és az általa közvetített ideák adják a mércét ahhoz, hogy hogyan segíthetjük a leghatékonyabban az evolúciót, az élet fennmaradását. 

Ez tökéletesen egybeesik Platón tanaival, annak ellenére, hogy ő még nem ismerte a genetika és a többi mai tudomány eredményeit.

Az „erkölcsi jó” tehát minden embernél ugyanúgy alakul ki, azzal a megszorítással, hogy az „erkölcsi jó”-t az ateisták számára a lelkiismeret szava, a hívők számára (látszólag!) az „Isten igéje” (és persze a lelkiismeret szava!) testesíti meg, és az emberi erkölcsi gyengeség, esendőség mindkét esetben igyekszik megtalálni a kibúvókat a helyes, a nehezebb út teljesítésének a kötelezettsége alól, és az öncsalás-képmutatás segítségével meg is találja ezeket a kibúvókat - vagy legalábbis megtalálni véli...

Platónnál az ideák között a „jó” ideája áll az ideák rangsora elején, majd az erkölcsi értékek (szabadság, igazságosság, hazaszeretet, stb.) következnek, ezeket a matematikai fogalmak követik, és a végére maradnak a természetben megtalálható dolgok (tehén, kosár, kapa, bükkfa, stb.).

Nem nehéz felfedezni a párhuzamot az általam helyesnek tartott rendszerrel:

--- a jó, a jóság ideája ma is az erkölcsösség, az erkölcs fogalmának, eszményének felel meg;

--- az erkölcsi értékek ideái ma is ugyanúgy az erkölcsöt alkotó fogalmakat, értékeket jelentik;

--- a matematikai fogalmak ideái pedig a tudás, a tudomány tárgyait jelentik, amelyek manapság persze sokkal hosszabb felsorolást alkotnak;

--- a természetben megtalálható dolgok fogalmainak az ideái, ugyanúgy, mint a platóni értékrendben, ma is a sor végén helyezkednek el.

Platónnál is az értékrend elején az evolúció számára leghasznosabb, legfontosabb ideák helyezkedtek el, és ennek a hasznosságnak a csökkenésével csökkent a dolgoknak az értékrendi rangsorban elfoglalt helyezése is.

A platóni „lét világa”, amelyben a tökéletesnek tekinthető ideák találhatók, jól azonosítható tehát az ősképekkel, eszményi mintákkal, amelyeket a genetikai anyagunkban tárolunk.

Ezek az eszményi minták a hatalmas információ-tömegben találhatók, mely az évmilliók során folyamatosan kiegészült a sok-sok nemzedék tapasztalataival.

Ezekből az eszményi mintákból csak a letisztult, lényeges, közös vonások őrződtek meg a korszakok végtelen során át. Ezek az ideák.

A mai evolúciótan még tagadja, hogy az egyes nemzedékek élete során keletkező tapasztalatok közvetlenül képesek beépülni az örökítő anyagunkba, de ez sem baj, bár megjegyzem, hogy ha ez a „közvetlen beépülés” nem lenne igaz, akkor számos igen gyors változás nem lenne megmagyarázható azzal a borzasztóan lassú örökítőanyag-változással, amelyet a mutációra és a szelekcióra korlátozódó darwini elképzelések jelentenének.

Persze számos módja létezhet annak, hogy egy tapasztalat beépüljön a DNS-be!

Pl. ha tévedek, és csak a mutáció-szelekció folyamatból tudunk kiindulni, akkor az előző és az új nemzedék génanyaga közti különbség alapján is képes olyan információ létrejönni, amely már beépülhet a DNS-be.

Az én feltevésemet támasztja alá a következő gondolatmenet is, mely kapcsolódik ahhoz, hogy a folyamatosan megszerzett tapasztalatok menet közben beépülnek-e a génekbe:

Az ún rejtett gének létrejötte meggyőződésem szerint nem a véletlennek vagy a hibás másolásnak köszönhető (leszámítva a sugárzást vagy egyéb roncsolódást eredményező okokat, amelyek szintén képesek mutációt okozni, de ezek néha elkerülhetetlenül bekövetkeznek, és valóban véletlenszerűek).

A környezetben vagy az egyénben jelentkező változások szerintem közvetlenül megjelennek a DNS-ben, és a látszólag véletlenszerű jellemzőkkel rendelkező rejtett gének általában úgy alakulnak ki, hogy a mutáns jobban alkalmazkodni tud a változásokhoz.

A genetikából, az evolúciótanból stb származó mai tudományos ismereteink alapján nyilvánvaló, hogy a platóni „létezés világa” azokat az ideákat jelenti, amelyek az ösztöneinkben tárolt tapasztalatokból alakultak ki.

Ezek az öröklött genetikai információk az élet eddigi teljes története evolúciós tapasztalatai.

Az ösztöneinkben rögzített tapasztalatokból a lényeg megtartásával kialakult ideák adják a lényegi alapját a genetikai anyagunk talán leglényegesebb részének, a lelkiismeretnek is, amely tartja a kétirányú kapcsolatot a tudatunk és a létfenntartási szempontból hasznos információkat kínáló genetikai anyagunk közt.

Ez a tudás évmilliárdok, de legalábbis évszázmilliók alatt alakult ki, és így állandónak tekinthető, ami a platóni „tudás” feltétele.

Nagy kérdés, hogy a mai felgyorsult gondolkodás, amely hatalmas ismeretanyag-mennyiséget hoz a felszínre, mennyire gyorsítja fel a platóni „létezés világa” szférájában az egyes dolgok ideáinak a megváltozását.

Az információáramlás rendje ugyanis szerintem a következő: a valóság irányából folyamatosan áramlik a tapasztalat a genetikai anyag felé, ott szelekció zajlik az evolúció számára hasznos és a haszontalan ismeretek között, a hasznos ismeretek letisztulása után pedig nagyon lassan módosulnak az ideák és az ösztönös késztetéseink, és végül a lelkiismeretünk közvetíti a tudatunk felé az ideákat és az ösztöneink kényszerítik a reflexeink felé azokat a késztetéseket, amelyek evolúciós szempontból szükségesek.

De mire is alapozom azt, hogy az elménk (a tudatalattink) képes hozzáférni a DNS-ünkhöz? És hogyan zajlik ez?

Az én feltevésem szerint az agyunk és a DNS állandó kapcsolatban áll egymással, így a tudatunk minden szükséges esetben „értesül” a DNS tartalmáról, mert első közelítésben azt kell feltételeznünk, hogy a teljes örökítőanyag a DNS-ben gyülemlik föl. És onnan áramlik át az elménkbe ennek a tartalomnak egy része, amely részre aktuálisan szükség van.

A legújabb kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy egészen szoros együttműködés áll fenn az elménk és az örökítő-anyagunk között.

Én ezt úgy mondanám, hogy a DNS az elménk részét képezi, a legszorosabb munka-kapcsolatban állnak, amire nyilván állandóan szükség van, hiszen az agyunk csak így tudna szinkronban maradni azzal, ami éppen történik velünk, és az agyunk csak így tudna a lelkiismeretünk nyomására véleményt alkotni arról, hogy az adott pillanatban helyesen cselekszünk-e.

Márpedig erre az állandó odafigyelésre és vélemény-alkotásra mindenképpen szükségünk van, mert a létfenntartási ösztöneink késztetéseinek folyamatosan engedelmeskednünk kell.

Az elménk és a DNS közötti gondolati, nyelvi együttműködés képességéről a legutóbbi évek kutatási eredményei hoztak felszínre sok alapvető ismeretet.

Noam Chomsky más kutatókkal együtt megállapította, hogy a DNS kb. 90 %-ának a szerkezete képezi a nyelvi-gondolati kommunikáció alapját.

Ennek a DNS-résznek a szerkezete olyan, hogy elősegítse az ember nyelvtanulási adottságait, és nagy valószínűséggel ez a DNS-szerkezet és DNS-rész a gondolati-nyelvi kommunikáció alapja az elme és a DNS között.

Ráadásul az ösztönök a tudathoz képest sokszorosan nagyobb arányban uralják az emberi viselkedést és gondolkodást, ezt Ezequiel Morsella (San Francisco-i Egyetem) és munkatársai és mások evolúciós, genetikai, evolúcióbiológiai kutatásai állapították meg.

Eszerint az emberi természetet és a belőle eredő emberi viselkedést döntően a létfenntartó ösztöneink vezérlik, a tudat szerepe az emberi viselkedés, az emberi személyiség működésében meglehetősen csekély, a tudat meglepetésre túlnyomórészt nem a döntéseinknél játszik szerepet, hanem mintegy átkapcsolóként, közvetítő közegként szolgál az örökítőanyag és az agyunk különböző területei közötti információ-áramlásban.

Ez is egybecseng azzal a feltevésemmel, hogy a DNS-ünk és az elménk között állandó szoros (szerves vagy a részecskék elektromágneses sugárzásán alapuló) kapcsolat áll fent.

Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy tulajdonképpen az intuitív mintaképzési folyamat esetében is részben a platóni ideák, vagyis az én értelmezésemben az evolúciós DNS-tartalmak adják az intuíció kiindulási alapjait (részben pedig az érzékelt valóság nyersanyaga, amelyben a mintákat fel kell fedeznünk)!

De erről a kérdésről talán majd egy másik alkalommal írok.

Harcz László

2017. június 14.