–6. Abstract: Harcz László: Az emberi természet és az emberi gyarlóság leírása, 2025. 07.

–6. Abstract: Harcz László: Az emberi természet és az emberi gyarlóság leírása, 2025. 07.

https://docs.google.com/document/d/1f5PbxdeqWDeH60jc4-yLAO9Z29qbm32PAb4p0RACB9o/edit?tab=t.0 

Jelen, “–0. Abstract” és a “–00. Abstract” képezi a munkám operatív anyagát, a “–1. Abstract” - tól a “--9. Abstract” - ig terjedő Abstractoknak csak történeti értékük van, ezek csak a rendszerem megírása közben keletkezett segéd-Abstractok!

Az emberi természet közös élettani gyökereit célszerű egy minél tömörebb gondolatmenetben felvázolni:

1– Az élet fenntartásáról a fejlett állati típusú élőlényekben a DNS-ben az egysejtűek óta halmozódó információ felel; innen származnak többek közt az ún. ösztön-gének, melyek késztetései irányítják az élőlények viselkedését. Az ember előtti időkben minden ilyen késztetésnek engedelmeskedett minden élő egyed, és ha nem, elpusztult.

2– Az emberi faj egyedei nagyon gyakran nem tartják be az életfenntartó ösztönök késztetéseit, mert ez mindig nehézségek, áldozatok felvállalásával járna.

3– Az embernél négy tényező okozza ezeknek a hasznos, jóravivő, életfenntartó ösztönös késztetéseknek a mellőzését illetve csaló, látszólagos végrehajtásukat, az általános, társadalmilag túlsúlyban lévő csalást:

4–a. Az áldozathozatal megtagadása, fel nem vállalása: mert az élet fennmaradását elősegítő késztetések (életfenntartó késztetések) végrehajtása mindig nehézségekkel, áldozatokkal jár;

5–b. A vágyaink hatalmas ereje a jutalom-érzések mindenáron való megszerzésére: Az életfenntartó késztetésektől (ösztönöktől) eredő jutalom-érzéseknek az akár érdemtelen megszerzésére irányuló múlhatatlan igyekezet, a jutalom-érzések (testi-lelki élvezetek, az öröm, a boldogság, az önbecsülés, a büszkeség stb) mindent felülmúló vonzereje miatt; 

6–c. Az önbecsülésünk, a tisztességünk, az emberi értékességünk saját magunk előtti megőrzése, az önazonosságunkhoz való ragaszkodás, a lelki egyensúlyunk megőrzésének a kétségbeesett kísérlete;

7–d. Az önbecsülésünk, a tisztességünk, az emberi értékességünk megőrzése a közösség előtt, ezáltal a közösségen belüli befolyásunk, rangunk, megbecsültségünk megőrzése, mert ez megkönnyíti az életünket.

Az emberi viselkedést tehát sűrűn átszövi az igazságtól, az erkölcsösségtől, a lelkiismeretes cselekvéstől messze eltávolodott viselkedés, amely legtöbbször az önámítás-képmutatás formájában érhető tetten. Ezt az univerzális csalásunkat is részletesen bemutatom az alábbi rövid ismertetőben:

–0. Az emberiség közös, globális értékrendje és erkölcsi rendje

A közös emberi természet közös élettani gyökerei

https://docs.google.com/document/d/1hvpA_TB1ggZmgG6dEPW4nPKMN1TReJCt5J1B0Kqjktc/edit?tab=t.0 

és magában a rendszerem leírásában:

Harcz László: Az erkölcs és az értékek általános elmélete

https://harczlaszloblog.blogspot.com/2023/05/harcz-laszlo-az-erkolcs-es-az-ertekek_31.html 

Az önámítás-képmutatásról a mai filozófiai paradigmában alig esik szó, ami jól mutatja, mennyire elavult a mai filozófiai paradigma…

A későbbiekben, az írásaimban megmutatom, hogy az emberiség erkölcstelen, önző viselkedése miatt sodródik az emberi faj a kipusztulás felé, amit már jól mutat a klíma-katasztrófa megjelenése is, ami egyértelműen az emberi környezetszennyezés következménye.